Megnyertük a tábori szervezői pályázatot is, hurrá!  Remélem, nem fogjuk megbánni! A táborozók biztos nem, legalább is ami a keretjátékot illeti.  Bár a kácsárdi helyszínen nagyon nehéz lesz a misztikus atmoszféráját megteremteni, de kénytelenek leszünk megpróbálni, a többség ezt a helyszínt választaná. Hozzáteszem, Dol Guldur Fenyegetése a Bakacsinerdőben játszódott volna, azt is elég nehéz Kácsárdon megvalósítani. Pedig az is egy remek keretjáték, és szintén részben az én gyermekem (egy kicsit fáj is a szívem érte). Már csak a részvételi díjakat kéne drasztikusan lecsökkentenünk...

Új meló még nem indult be, ami elég zavaró, szeretnék már belevágni, aláírni azt a szerződést, hogy végre biztos talajt érezzek a lábam alatt. A Kútásó Intézetnek addig nem akarok végleg felmondani. Adatrögzítés kegyetlen meló egyébként, és lassan halad. Pedig jól jönne a pénz karácsony előtt.

Vezetni nem voltam azóta, majd holnap megyek. Picit meg vagyok még mindig fázva és bújkálhat bennem valami, mert tegnap este elkapott a rosszullét.  A T.-kurzuson tartott előadásom szerintem egész normálisan sikerült (még ha nem is vagyk benne biztos, hogy mindenki értette és követni tudta végig...), az általuk beadott dolgozatok viszont elég elszomorító színvonalúak. Azért van egy-két jó is közöttük. De jobbakra számítottam.

LEP-szervezés, mint mindig, elég problematikus. Nincsenek előadók. Az ICS meg válságban van.

A malac neve Picur és még elég félénk.

A bejegyzés trackback címe:

https://pistiazaragorn.blog.hu/api/trackback/id/tr426297033

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása