minél többen kezdenek el ilyet nyilvánosan hangoztatni, annál biztosabb... minek a pánikhangulat? :-)

már mér?oké, hogy kétévente, de kötelezően? D:

Mert megint elveszett a lelkesedés, mindenki kötelességtudatból dolgozik, nyűgnek érezve ezt. Ez érzem az elnökség munkáján, a LEP-szervezői csapatán és az ICS-n is. Nagyon sok minden múlik majd a vezetőségváltáson, a tét, hogy olyan emberek kerüljenek be az elnökségbe, akiket még hajt a lelkesedés. Persze, szerencsére nem minden területre áll ez fenn, pl. mind a Lassi, mind a táborszervezés kapcsán optimista vagyok.

szvsz az is csoda, h eddig tartott a lelkesedés. azért valamikor nem ártana áttérni a lelkesedésről valami tartósabb hajtóerőre... mittomén, hivatástudat, akármi.

Az ICs-t azért ne írd még le. Amíg nem esik ki több ember, fog az menni :) A lelkesedés meg egyszer fent, egyszer lent... most éppen lent, ergo elvileg a felfelé vezető út következik ;)

minden területen szükség van "vérfrissítésre" időnként, ami akár a régi embereket is fölpörgeti újra... én bízok a tisztújító kgyban : ) naigen, és gondolinpróbán pont az hangzott el többek szájából, hogy "abszolút nem volt értelmetlen az egész, mert a próbák alatt olyan közösségi élményt szereztünk..." ja mondom, hát így ne csodálkozzunk ha nem lesz előadáskész a darab, ha csak a társaság iránti lelkesedésből járunk próbára (tisztelet az ingnélkülieknek)... szal nem belefáradtság és robotszerű kötelességtudat van ezen a részen sztem, hanem újra és újra előtörő disszonancia az (amatőr szintet figyelembevéve) professzionálisabbra törekvők meg a "színjátszunk mert az jó szórakozás" hozzáállásúak közt. vanezígy... és én nem látok bele annyira a LEP szervezésbe, de azért van ott pár kvázi-új vagy örök-lelkes ember is... Rabyn, Celebrom, Ádám? ja, és gillz, szvsz a "hivatástudat" vagy hasonló képes az aktuális feladatok iránti lelkesedést újra és újra előcsalni az emberből :-)

Kincső: Gondolinnál egyáltalán nem ez volt a probléma, h vki csak társaság miatt járt volna. Csupán annak adtt hangot Márk, h előadás nélkül sem volt értelmetlenül kidobott idő és energia, amit rászántunk.

szerintem az van, hogy pont nem a megfelelő helyen és arányban létezik együtt a társaság baráti jellege, illetve a profi munkára való törekvés. én kicsit sok bratyizást látok időnként, nem mindig vagyok megyggyőzve arról, hogy adott emberek alaklmassági alapon végzik-e a feladataikat. ugyanakkor azt is látom, hogy sokan dolgoznak úgy, hogy személyes visszacsatolás nincs, és ilyen szinten kötelező melóként megélve valóban nehéz lelkesedni. ez utóbbiban az sem segít, hogy a vezetőség (azaz inkább bizonyos tagjai, ha jól sejtem) rengeteg profikra jellemző külsőséget vesz fel, aminek funkciója nincs, csak a gyomorideget növeli. az az érzésem, hogy valahol el van tolva az egyensúly az egészségesen amatőr és az egészségesen profi közt... (de ez csak 1 szempont, ráadásul az enyém, szvsz meg satöbbi. amit ilyenkor mondani szoktak.) Ha ez az arány felborul, akkor vagy lelkes, de minőségileg megkérdőjelezhető dolgok jönnek létre, vagy profik, de lélek nélkül. szerintem a társaságnak mindkettő egyformán árthat, márpedig én (megint csak szigorú szvsz) mindkettő jelenlétét érzem egymás mellett.

A hivatástudathoz mindenképpen kell valami belső motiváló erő, akár lelkesedésből fakad, akár valami másból, mert a csupasz, önmagáért való kötelességtudat nem működőképes hosszútávon. Nem csak az igények és elvárások szintjén vannak gondok, hanem az egyes embereken belül kezd kiégni valami, ami nagyon nem jó. Sok gomuncson elhagzott mr, hogy önmagáért való közösség nem létezik, az emtété meg kifejezetten egy tevékenységorientált szerveződés. Ha a tevékenységekhez senkinek nincsen már kedve, akkor az egész bajba kerülhet.

Én mindig is a lelkes amatőr dolgok híve voltam, mert egy ilyennel sokkal elnézőbbek az emberek és a teljesítményt nézik, nem azt a legkisebb bakinál is, hogy "némmá hogy eltolta". A 2008as páros év lesz, az utóbbi évek alapján gyengébb, de újra összehozhatja a társaságot. Az egyik évben újrateremtődik a közösség, megfogalmazza az igényeit, a másik évben elkezd kisebb csoportokra bomlani, hogy kielégítse ezeket az igényeket. A saját vezetőségbeli munkámmal egyáltalán nem vagyok elégedett (hozzátéve hogy mindmáig gőzöm sincs a pontos munka- és hatáskörömről azonkívül hogy "há a közösségekkel törődjél") de valahol mélyen bennem még megvan a kezdeti lelkesedés, és talán nem csak bennem. És mert imádok idézetekkel zárni: "Van, mi arany, bár nem fénylik, van ki vándor, s hazaér, régi erő nem enyészik, fagyot kibír mély gyökér. Lángját a tűz visszakapja, árnyékból a fény kiszáll; összeforr a törött szablya, s koronás lesz a király"

(és mivel én konzervatív tolkinista vagyok, mindazokat akik nem tudják honnan az idézet, zárjuk ki az MTTből)

Hé nyugi. Én pl tök lelkes vagyok még mindig különben nem szenvednék azzal, hogy beosztogatom az embereket a lepre. (meg előtte felkeresem, megkérdezem stb.) Szerintem csak tél van, el vagyunk fáradva, ilyesmi. Nem kell pánikolni, nem esik itt széjjel semmi. Ha belegondolok az idei táborszervezésre is 4 koncepció jött aztán a mikor dönteni kellett melyik kettő akkor nagyon szarul éreztem magam mert mindkettő jó lett volna. Szóval ne aggódj. És szerintem a gondolint nem szabad feladni. ENGEM ÉRDEKEL!!!! Mi lenne ha azok akiknek fontos volt, hogy csinálják jól leszúrnák a többieket és szépen megcsinálnátok legkésőbb farsangra? Na? Engem tényleg érdekel és ezzel azt hiszem nem vagyok egyedül.

Gillz, Márkról elhiszem, hogy nem _csak_ a társaságért csinálta, de többen rávágták, pl. Aeglos, hogy "épp ez az, én azért jártam próbákra mert élveztem veletek lenni..." és igenis a kis szereplők hozzáállása is számít, és az is számít, hogy a közösségi hangulat a próbák hány százalékát rontja poénkodássá és fegyelmezetlenkedéssé, mert persze nem tudjuk a szöveget de jófejek vagyunk és elütjük viccekkel. igaza van Hannának abban, hogy nem az utolsó egy hétben kell észbe kapni, hogy tán komolyan kéne venni a dolgot... igen, ideális esetben a rendező féken tudja tartani a fegyelmezetlenkedőket, de mivel ez amatőr színjátszás és mki meló/suli után ingyen vesz részt benne, igenis önfegyelem is kell és nem minden fegyelmezést a rendező nyakába varrni, aki ugyanolyan fáradt és ideges, akár Hanna az akár Te akár más... és ráadásul erről már beszéltünk régebben vmi synithosos gomuncson, hogy ha látom h. más fegyelmezetlen akkor nekem is nehezebb visszatartani magam, stb, szal mképp csak közösen lehet valamit komolyan venni... :-/ Rabyn, ahhoz 1. az egész vizsgaidőszakban próbálni kéne, mert feb.2. farsang 2. azt mondták többen, h. túl sok oda, nem illik a rendezvényhez. de természetesen a szereplők is meg szeretnék csinálni vmikorra, ha már ennyi meló benne van...

bár nem itt van a tere, jhogy ezt megbeszéljük, de a farsangnak se koncepciójába, se időkeretébe nem nagyon lehetne zökkenőmentesen beilleszteni a gondolint. én is kíváncsi vagyok rá, de adjátok elő máskor. arról nem beszélve, hogy télleg vizsgaidőszak van, ezért még ha két héttel később lesz is a farsang, nem tudtok annyival több időt rászánni. úgy tiudom, a társaság egy része még a szövegét se tudja rendesen, ebből kiindulva van még min csiszolni bőven.

Szvsz kapolcsra mehetne a Gondolin, de legkésőbb a következő LEP-re. MTT: franc enné meg, hogy vidéki vagyok, így szinte fölös belekezdenem bármibe is, pedig most már lenne hozzá erőm is... 3 év után végre- valahára. Az sose jó, ha eg ytársaságot cska a társaság tart össze, én is ezért vagyok a profizmus híve. Szerintem nagy a gond a kommunikáció hiányos volta - lásd a mostani farsang körüli vitát. Én, mint külső szemlélő, azt látom, hogy a táborok körüli dolgok nagyon zsépen, fegyelmezetten alakulnak. HGondolinért valóban kár. Most egy pillanatra az is felmerült bennem, hogy valóban érettek vagyunk-e egy ekkora volumenű történetre? Nerwenke

Csak a szokásos LEP előtti pesszimizmusom. Minden alkalommal, amikor LEP előtt vagyunk, meg kell küzdenem vele. Persze nem csak bennem van a hiba - a kiváltó okok miatti aggodalmaim általában jogosak is lehetnek.