Hihetetlen, milyen gyorsan rohannak a napok! Csak most volt hétvége és megint itt a csütörtök... Nem mintha nem várnám már azt a hétvégét! Mindig csütörtök délutánra fáradok ki nagyon a melótól, ma is egész használhatatlannak éreztem az agyamat (két hír között papírrepülőt gyártottam egyedi tervezéssel, ami nem szállt rendesen). De szerencsére úgy tűnik, még egy ideig lesznek hétvégék, utána meg valahogy kiharcoljuk azt a heti két szabadnapot (a szerződésünkkel még mindig trükköznek). Bár a hajnali 6 órás kezdés mindennél rosszabnak tűnik.

A hétvégén lenne stúdiós oktatás a Károlin az oktatók részére, de baromira nincsen kedvem rá elmenni és se időm, se energiám nem lesz rá. A RefLap szerkesztőségi ülésnél már kiharcoltam, hogy ne a leghülyébb időpontban legyen a megbeszélés. Jövő héten tábori keretjátékos megbeszélés is lesz. Adatgyűjtésnek meg már a vége felé vagyok - hála Istennek, ilyet soha többé nem vállalok! A vezetésnél is már közelít a vizsga - Troll bácsi nem köti az orromra, mennyi pótórát akar még kisajtolni belőlem, de lassan ideje lenne már levizsgáznom járműkezelésből és rutinból. Nem megy rosszul, de ha dekoncentrált állapotban vagyok, még elkövetek váratlan butaságokat és a műszaki résztől is kicsit tartok.

A hétvégén sikerült megmentenünk az ICS-t, aminek örülök. Ugyan nem sikerült mindenkibe lelkesedést öntenem, de legalább én visszanyertem a lendületemet és azt hiszem, ez volt az igazi tétje a dolognak. Hamarosan dönteni fogunk a tábori csapvezekről is, nagyon remélem, hogy a tavalyinál szerencsésebb és diplomatikusabb módon sikerül majd kommunikálnunk a dolgokat.

Végezetül meg álljon itt egy dalszöveg - mindenféle aktuális felhang nélkül, csak tegnap hallgattam A Társulat előadásában:

Azt hiszed, hogy nyílik még a sárga rózsa
Azt hiszed, hogy hallgatunk a hazug szóra
Azt hiszed, hogy mindig mindent megbocsátunk
Azt hiszed, hogy megtagadjuk minden álmunk, minden álmunk

Virágok közt veled lenni
Tudom, szép volna, kedvesem
Virág sincsen, te sem vagy már
Miért hagytuk, hogy így legyen

Virágok közt veled lenni
Tudom, szép volna, kedvesem
Virág sincsen, te sem vagy már
Nem ad választ ma senki sem

El ne hidd azt, bárki mondja, hogy ez jó így
El ne hidd, hogy minden rendben, bárki szédít
El ne hidd, hogy megváltoztunk vezényszóra
El ne hidd, hogy nyílik még a sárga rózsa, sárga rózsa

Virágok közt veled lenni
Tudom, szép volna, kedvesem
Virág sincsen, te sem vagy már
Miért hagytuk, hogy így legyen

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.