Nyüff

2008.03.16. 21:12

Hát, régen sikerült már ennyire bedeppnem. És nem is tudom igazán, miért. Egyszerűen olyan érzés kerített a hatalmába, mintha kicsúszott volna a talaj a lábam alól. Pedig nem tudok róla, hogy ennek bármi alapja lenne. Úgy érzem, hogy nem tartozom sehova, mindenhonnan kilógok és sehol sem találom a helyemet, és csak felesleges teher vagyok másoknak, akik sokkal boldogabbak lennének nélkülem. Ezért totálisan antiszoc lettem, és képtelenné váltam a feloldódásra.
Nagyon remélem, hogy azért senki hétvégéjét nem rontottam el komolyabban, mert nem állt szándékomban. Azt hiszem, az új embereknek sikerült a lehető legrosszabb arcommal bemutatkoznom... A Tolkínlájvos részvételem meg egyenesen kritikán aluli volt. (Bár igazából a Cséndzslinglájvon is elképesztően béna voltam, ami 10 éves szerepjátékos tapasztalattal iszonyúan kínos dolog.) De ennek mondjuk nem volt köze a hangulatomhoz, ez inkább következmény. Az a vicces, hogy már farsangon elkezdtem igen antiszoc lenni, és ez azóta csak romlott. Nagyon remélem, hogy hamar összeszedem magam, mert ez nem mehet így tovább. És az a legrosszabb, hogy nem értem, miért van ez az egész, és azt végképpen nem tudom, hogyan tudnátok segíteni.

A bejegyzés trackback címe:

https://pistiazaragorn.blog.hu/api/trackback/id/tr246297009

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ben 2008.03.17. 01:05:44

Ilyenkor általában segít, ha fizikailag is lefárasztod magad, aztán alszol rá egy nagyot. Meg az sem hátrány, ha nyugiban töltesz több napot, pl. egy hétvégét, vagy most úgyis mindjárt itt a húsvét (a maga szakralitásával) - és ezalatt nem agyalsz semmin. Kitartás!

gillz 2008.03.17. 11:02:21

Azt hiszem, ezen leginkább a kivárás segít. Mivel a táborhoz elengedhetetlen vagy a személyeddel meg a tudásoddal, ezért tessék a táborig összeszedni magadat :D Én is igyekszem - a deppelő tábvezek nem szép kép :rotfl: A lájvon nem volt zavaró, h nem voltál aktív- pláne, hogy nem is nagyon lehettél volna, a karaktered folytán. Nekem úgy tűnt, erre van szükséged, hogy ne nagyon kelljen felelős karaktert vinned, hanem csak ilyen reagálós fajtát. De ezt persze én látom így, aki nem költöttem karaktergenerálásnál empátiára :D

dorw 2008.03.17. 21:50:37

nahát, nekem nagyon ismerősek ezek a tünetek... saját magamon szoktam tapasztalni. bennek igaza van: szánj időt magadra - ezt könnyű mondani, tudom. menj el egy kicsi társasággal, vagy akár csak hannával kirándulni a természetbe, a lényeg, hogy minél kevesebb ember legyen körülötted. és ne erőltess semmit, azzal foglalkozz szabadidődben, amit TE szeretnél csinálni. 1-2-3 hét elég a feltöltődésre, és utána lassanként lehet újra "társadalmi életet" élni. Az embernek végesek az energiái, fel kell néha tölteni, de utána minden rendben lesz. :) *hatalmasölelés*

Pisti, az aragorn 2008.03.19. 12:21:35

Sírni fogunk! ;0D Mindenkinek köszönöm!

Rabyn 2008.03.20. 00:09:41

Nekem is vannak ilyen időszakaim, amikor senkit nem akarok magam körül tudni. Ilyenkor tényleg magaddal kell foglalozni, (és nem gondolkodni mindenfélén) aludni, enni csak létezni egy kicsit. Olvasni sokat!:)

Annatar 2008.03.22. 01:08:15

Nekem az szokott beválni ha 1. Játszom vmi agyatlan lövöldözős játékkal a gépen amit kb biztosan én nyerek 2. Zenét hallgatok (és csak azt, nem olvasás mellett vagy ilyesmi, csak a zene és minden más kizárva) általában vmi deppelőset ami túltölti a negatív érzetet és átcsap pozitívba 3. Megvárom míg elmúlik
süti beállítások módosítása