Ma álmodtam először az idei táborral. És gondolom, nem utoljára... Egész éjszakás álom volt, semmi mást nem álmodtam, csak ezt. És persze annak minden terhével és kihívásával.

Hihetetlen, milyen gyorsan rohannak a napok! Csak most volt hétvége és megint itt a csütörtök... Nem mintha nem várnám már azt a hétvégét! Mindig csütörtök délutánra fáradok ki nagyon a melótól, ma is egész használhatatlannak éreztem az agyamat (két hír között…