Megérzésem helyes volt. Történt is valami. Valami véget ért ebben a táborban s valami elkezdődött. Nem akarok róla részletesebben beszélni, helyette egy idézet:

"És karjába zárta őt, és megcsókolta a napsütötte ég alatt, és nem bánta, hogy ott állnak a falon, és akárki láthatja őket. S valóban, látták is őket sokan, s a fényt is, ami körülragyogta őket, ahogy lejöttek és kéz a kézben visszamentek az Ispotályba. És az Ispotály vezetőjének Faramir azt mondta: - Rohan Úrnője, Éowyn, íme, meggyógyult végre."