Mivel a blogom nem nyilvános, (gondolom) ezért nem kért még fel senki engem erre az "Öt dolog, amiről még sohasem blogtam eddig" láncdivatra. Hiúságom, egoizmusom és szerepelni akarásom okából következendően azonban úgy érzem, én sem lóghatok ki ezesetben a sorból, és felkérem saját magamat, hogy írjak most erről az öt dologról. Megpróbálok összeszedni többé-kevésbé érdeklődésre számot tartó informáicómorzsákat kalandos életemből.

1. Annak idején először nem tartottam túl jó ötletnek az Emtété megalapítását, eltartott egy darabig, amíg beláttam, hogy érdemes belevágnunk. Féltem tőle, mert nem láttuk előre, mibe vágunk bele, mi lesz belőle. Általában a homályos és bizonytalan dolgoktól félek, jobban szeretem az előre kiszámítható, biztonságosabb dolgokat.

2. Anno JaMaN és Svin is felajánlották, hogy Dúalon és én a T.HU-t is szerkesszük, sok vacilálás után amellett döntöttünk, hogy maradunk csak a saját oldalainknál. Eleinte úgy volt, nem a T.HU, hanem Völgyzugoly lesz az Emtété hivatalos oldala, de számomra máig tisztázatlan körülmények között mégsem az én honlapom lett.  Ez volt az egyik oka annak, hogy nem pályáztam meg idén a főszerkesztői posztot Sith Nagymesterem lemondása után. A másik ok természetesen az, hogy se időm, se energiám nem lett volna rá.

3. Tavaly a Mathom-díj szavazásakor Pandára szavaztam. Szerintem sokkal jobban megérdemelte volna a 2005-ös munkájára, mint én . Sajnálom, hogy itthagyott minket. Nem csak munkaerőt vesztettünk vele.

4. Korántsem vagyok olyan penge a tolkieni mitológiában, mint azt sokan gondolják. A szilmarilokat hiába olvastam már háromszor vagy négyszer, máig nem sikerült tisztába tenni a fejemben. A HoME-sorozat The Lost Road című kötetébe meg beletört a bicskám, egyszerűen nem tudtam elolvasni, nem értettem.

5. Hümm, azt hiszem, most valami intim gyerekkori titkot is meg kéne, hogy osszak veletek a többiek mintájára, az emtétés témákat már unjátok. Nos, jó. Kicsikoromban elhittem magamról, hogy igazi Jedi-herceg vagyok és a Tatuin-bolygóról jöttem. Szerencsére hamar benőtt a fejem lágya.

És most tovább kéne adnom újabb öt embernek, igaz? Akkor most felszólítok öt olyan emtétést (akár tag, akár a közösség része), akinek nem nyilvános, hanem titkos a blogja (esetleg nem is tudunk róla, hogy van neki), és még nem kérte fel erre eddig senki, hogy öt dolgot írjon titokban e témában!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.