Ma délelőtt H. szerint Karácsonymanó voltam, szerintem pedig a Fenyvesek Szelleme. Megvettem ugyanis életünk első közös karácsonyfáját!!! Bár a karácsony nem Fenyő-ünnep, de ez azért mégiscsak fontos része a Szentestének. És a MI fánk, első, közös karácsonyfánk! Kb. 1 méter magas, ezüstfenyő, lesz majd rajta óarany gömbök sokasága, fehér égők, és az otthonról elhozott házikóm. A fa most még hálóba van csomagolva és a sarokba van állítva, beleraktuk egy kis vízbe, szívjon még folyadékot egy napig. Kíváncsi vagyok, hogy holnap bele tudom-e gondok és idegeskedés nélkül rakni a régi karácsonyfatalpba.

 

Apropó, karácsonyfatalp! Menjetek el a Kossuth-térre, nézzétek meg az ország karácsonyfájának a talpazatát! Nem emlékeztet valamire?