A hétvége a Conventus társaságában, szerepjátékozással és jókedvű beszélgetésekkel telt el, rég éreztem ilyen felszabadultan magam. Nagyon jó kis társaság voltunk. M.Ó.K.U.S.-t játszottunk, amit én már hosszú évek óta nem játszottam, és nem is nagyon szeretem a szabályrendszerét, sem a világát, de szerencsére ez nem ment kárára a játéknak és remek mesét kaptunk a KM-től. Igazán ötletes és hangulatos mesét. Én egy bajvívóval játszottam (harcos kasztként indítottam el végül, az egyszerűség kedvéért), mert Kedves karateréhez igazítottam a dolgot, ő adta meg az alaphangulatot az én karakteremhez is. Nagyszájú párbajhősöm rendkívül idegesítő és pimasz alak, akinek általában élesebb a nyelve, mint a fegyvere (lévén, hogy a tőrkarddal elsősorban szúrni szokás, nem vágni), de a szemtelen felszín alatt aranyszív rejtőzik, valójában helyén van az esze és Élet jellem. Nagyon jó hétvége volt.

Hétfőn vezetőségi, végre-valahára. Meglepően sokan jöttek el, ha jól emlékszem, 15-en voltunk körülbelül, és maratoni hosszúságú volt, majdnem öt órás! Nagyon fontos és szükséges dolgokat vitattunk meg, de szükségtelenül hosszan és alaposan, felesleges vitákkal tarkítva. Az összmérleg végül is nem rossz. A Párom házitündévé vedlett és csinált barackturmixot, aminek mindenki nagyon örült és sokszor dícsért meg, teát főzött, rágcsálnivalókat vett és tartotta bennem a lelket. :szipp: Továbbá Tevildo megkeresett egy igen érdekes ajánlattal, amit fontolóra kell még vennem.

Marx meg fog ölni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.