Beköszöntött a kampánycsend, az éjjeli plakátragasztók már sietnek haza, a média elcsendesül. Vasárnap minden arra jogosult állampolgár menjen el szavazni és érvényesen szavazzon! Adjátok meg a császárnak, ami a császáré...

és Istennek, ami az Istené!

Ma mindenki szinte arról a konfliktusról beszél a blogján, hát csatlakozom a tömeghez, ráadásul nem is a magam véleményét írom le az egészről, hanem valaki más szavai mögé bújok, aki mindezeket nem ennek kapcsán írta le, és ráadásul hónapokkal ezelőtt, de úgy érzem, ideje kicsit felfrissíteni azok emlékezetét, akik anno olvasták:

"ó emberek, legyen bennetek már egy kicsivel több alázat a világgal szemben. mindenki olyan szépen ismeri a maga tehetségét meg jogait meg szívfájdalmát, hogy öröm nézni, tényleg, de mi lenne, ha néha kicsit magába szállna mindenki, és elgondolkodna, netán hálát adna tetszőleges transzcendens megnyilvánulásnak, mielőtt a világ elé tárja aktuális problémáit.
alázatot meberek. több alázatot. átkozottul nehéz, tudom én azt, de néha üdvös kilépni a magad kis bűvköréből, és megsemlélni mások bűvköreit. sőt. ajánlom a Kisherceg és az ő rózsájának felelősségpéldáját. tetszik, nem tetszik, ha egy közösség tagja vagy- legyen az általad választott vagy sem- legyen már bennünk annyi gerinc, hogy nem táncolunk át a másikokon, ha úgy hozza úri kedvünk. felelős vagy a másikért, akkor is, ha utálod az arcát."

Megszívlelendő azok számára is, akik nem olvasták ezt még. És köszönöm Neki, aki ezt annak idején megfogalmazta, talán nem is sejtvén, mennyire aktuálisak maradnak a gondolatai.

60/41, egész szép. Szóval a szóbeli megvan, kösz a drukkot mindenkinek.

Láttunk gésát moziban, szép volt. Nem olvastam a könyvet, így csak a film alapján tudok ítélni. Meghatódni nem tudtam rajta, érzelmileg nem tudott annyira magával ragadni, de néha majdnem. Nagyon érdekes volt, kár, hogy "messziről" néztem, nem tudtam belülről. At hiszem, ez nem az én hibám, vagy hiányosságom.

Láttuk hétvégén a spanyol festőket, szép kiállítás, csak elég sok mindent belezsúfoltak, az idegenvezetés ismeretanyaga is igen tömény, tehét az ember feje hamar telítődött mindenfélével, de a képek némelyike igen magával ragadó volt. Persze, nagyobb lett volna a hatásuk, ha nem ilyen tömegesen kerülnek elénk. Kicsit irigykedtem, hogy milyen fejlett középkori festészetük volt már a spanyoloknak a mienkhez képest. No persze, büszke vagyok a mienkre, nem azért mondom!  Az újkori nagy festők (El Greco, Velázquez, stb.) is érdekesek voltak. És szomorúan állapítottuk meg, hogy a szomszédban a Luxemburgi Zsigmondos kiállításnak igencsak méregdrága a belépője. De azt is meg kéne nézni majd egyszer. Inkább lemondok a gyorsétkezdékről, hogy legyen pénzem rá!

Holnap szóbelizek, kissé izgulok...

Április elseje, a bolondok napja. De nem fogok emiatt most bolondságokat írni, mert nem érzem szükségesnek, egyébként meg ma van kerek egy éve annak, hogy meghalt a nagypapám. Isten nyugosztalja szegényt!

Tegnap Synithoson nem volt a szerepemre konkurencia, de azért meghallgattak még egyszer, kissé gyengébben ment. Viszont pótoltam F.-t a Tünde Tragédiájába és az felettébb szórakoztató volt. Ma egész nap házimunkák, kevés tanulás. És megmentettem a lányom jókedvét.

Sűrű hetek következnek: rengeteg egyetemi feladat (többek között az egyik tudományos munkacsoportot kéne bemutatnom a az egyetemi tudományos napokon 15 percben), angol alapfokú nyelvvizsga (megérkezett végre az értesítés: most kedden megyek szóbelizni fél háromtól, nagyon drukkoljatok!), féléves emtété-hírlevél megírása, következő TF szervezése, és egyéb terveim is lennének. Váh, és valamikor bele kéne kezdenem a kutatómunkába is.

Tegnap voltam ArsM. partyn, és hosszú idő után (több, mint egy év) újra szerepjátékozhattam, már nagyon hiányzott! Nagyon jó érzés volt újra játszani, bár kellett egy kis idő, mire visszaszoktam az érzéshez. És a végére egész belejöttem szerintem.  Ma meg megyek Synithosra, Gondolin bukása - szereplővállogatásra, lehet, hogy lesz más jelentkező is a szerepemre. Mindegy, nem lényeges, kit játszom, csak szerepelhessek benne! A Tünde Tragédiájában is statisztálnék, ha majd lehet. A fene egye meg, hogy ilyen lelkes vagyok és egyszerre ennyi mindent csinálnék!

Egyik blogon találtam egy hosszú szöveget, abból emelnék ki  egy gondolatot, talán tetszeni fog Nektek:

Akkor szabad az ember, ha szeretni tud. Ha úgy tudsz szeretni valakit, hogy ha csak egy pillanatra is, de meg tudsz feledkezni önmagadról, szabad vagy.

Köszönet érte Kriszanának!

A kommunikáció szak hülyeség. A töri szak jó. Hiányzik a történelem szakom.  Miért nem tudtak ott bevonni valami tudományos kutatócsoportba, miért pont a kamu-nikáció szakon kellett engem felfedezni? Úgy érzem, esélyem sincsen egy normális történészi pályára és tudományos állásra... Ez a vacak kutatói munkacsoportom meg semmit sem csinál, csak filozofálgat, de egy bötűt nem írtunk még le. Azt se tudom, hogyan kezdjek bele a munkába, nem kapok hozzá kellő segítséget.  Nyelvvizsgára még mindig nem jött behívó.

De hogy valami pozitív is álljon itt: végre itt a tavasz és a jóidő!

Alea iacta est...

Most már nincs választásom. Sith Nagymesterem nem vár tovább, májusban lemond az elnökségi tisztjéről, az ő posztja is megüresedik, két új tagot kell választania  a közgyűlésnek. Az elnökség két FB-tagot jelölt. Nem tehettem mást, muszáj. Sith Mesterem kiszemelt utódjának. De legalább nem L. helyét kell betöltenem. Nem fogom másnak átengedni a kommunikációt. Persze, ahhoz, hogy megválasszanak, le kell mondanom az FB posztomról. És kolleganőmnek is. Ergo új FB tagokat is kell választani. Érdekes lesz ez a május.

És mindjárt nyakamon a féléves hírlevél is. 

Viccesek ezek a választási plakát-paródiák (http://www.pokerhirek.com/valasztas/), ez az egészséges módja a jelenség kezelésének. Talán mégis van még valami spiritusz a magyarban, ha ilyen ötletes, kreatív és humoros választ ad egy közéleti-politikai jelenségre. Így kéne hozzálláni a dolgokhoz, nem háborogni meg rinyálni meg jajveszékelni meg homokba dugni a fejünket! A mumus ellen a leghatékonyabb bűbáj a Comiculissimus!